Kutyák védőoltására jelenleg rendelkezésre álló vakcinákat az alábbi 3 csoportra oszthatjuk:
1. Jogszabály által előírt kötelező oltás:
A 164/2008. FVM rendelet (a veszettség elleni védekezés részletes szabályairól) alapján az állattartó köteles:
Minden három hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen saját költségén magánállatorvossal beoltatni az alábbiak szerint:
- a három hónapos kort elért kölyköket 30 napon belül,
- az első oltást követően 6 hónapon belül,
- ezt követően évenként.
2. Feltétlenül ajánlott oltások:
Mindenképpen javasolt a cseppfertőzéssel vagy bélsárral terjedő, a környezetben ellenálló kórokozók okozta súlyos megbetegedések elleni védekezés.
- parvovírus okozta bélgyulladás ellen
- szopornyica ellen
- kutyák 1-es típusú adenovírus okozta fertőző májgyulladása (Rubarth-kór) ellen
3. Bizonyos esetekben javasolt oltások:
Minden olyan fertőző megbetegedés elleni védőoltás idesorolható, amelyek nem tartoznak az előző két pontban felsoroltakhoz.
Alkalmazásuk egyedi elbírálás alá tartozik a fertőződés lehetősége (pl. fertőzött területeken élő állatok, kennelben tartott állatok, versenyeken/kiállításokon/vadászatokon/kutyaiskolában rendszeresen részt vevő állatok), illetve a védőoltás kockázat-haszon elemzésének alapján.
- parainfluenza vírusok okozta kennelköhögés ellen
- Bordetella bronchiseptica okozta kennelköhögés ellen
- leptospirosis ellen
- Lyme-borreliosis ellen
- babesiosis ellen
Fontos információk!
- Védőoltásban csak egészséges (megbetegedés klinikai tüneteit nem mutató) kutya részesülhet.
- A fiatal, oltatlan állatokat a kölyökkori fertőző megbetegedések elleni oltási sorozat befejezéséig elkülönítetten kell tartani.
- Vemhes állatok vakcinázására csak elölt kórokozókat tartalmazó oltóanyag használható.
- A szakma szabályai szerint elvégzett vakcinázás sem jelent minden esetben teljes védettséget az adott fertőző megbetegedéssel szemben.
A védőoltás, mint megelőző célú beavatkozás sem mentes a kockázattól. Az előírásoknak megfelelően alkalmazott védőoltással összefüggésben nemkívánatos hatások, oltási reakciók, szövődmények jelentkezhetnek.
Az oltási reakciók általános tünetek formájában (pl. hőemelkedés/láz, bágyadtság, hasmenés) vagy helyi reakcióként (injekció beadás helyén érzékenység, bőrpír, múló duzzanat) nyilvánulhatnak meg. Ezek az elváltozások általában csak enyhék és átmeneti jellegűek, állatorvosi beavatkozást nem igényelnek.
Az oltási szövődmények nem szükségszerű velejárói a védőoltásoknak, hanem az immunizált állat átlagostól eltérő reakciókészségének következményei. Mivel a hajlamosító tényezők még nem ismertek teljes részletességükben, ezért az oltási szövődmények biztonsággal nem kerülhetőek el. Az oltási szövődmény lehet pl. allergiás reakció (viszkető kiütések megjelenése, pofa és szemhéjak beduzzadása, légzési nehézség), immun-mediált megbetegedés (vérszegénység, vérlemezke-megfogyás, vesegyulladás).
Ha az immunizációt követően állatánál oltási szövődmény vagy annak gyanúja áll fenn, azonnal forduljon állatorvoshoz!
Ha korábbi oltások alkalmával már jelentkezett az állatnál oltási reakció vagy szövődmény, úgy az oltóanyag beadása előtt kérjük tájékoztassa erről az állatorvost!
A fentiekkel kapcsolatos részletesebb tájékoztatásért forduljon bizalommal állatorvosainkhoz!
(A tájékoztató az Állatorvostudományi Egyetem Belgyógyászati Tanszék és Klinikájának ajánlása alapján készült.)